Látnivalók Prágában: Kisoldal (Malá Strana) – 5 gyors tipp + térkép

A

Prágai vár

három számozott „udvart” vesz körül az elkeskenyedő keleti részen pedig utcákat alakítottak ki egy kisebb térrel . A várfal tövében de azon kívül az érseki palota és a vár közötti az Új királyi palota északi szárnyától nyugatra elterülő térséget gyakran „Negyedik udvarnak” nevezik.A várat kertek sora veszi körül: az északi oldalon a Királyi kertek a délin a Sánckert és a Paradicsomkert és a Hartig-kert (csehül:Hartigovská zahrada) a Negyedik udvarban a Bástyakert.

A Prágai vár első udvara:

más néven Díszudvar a vár három udvara közül a legfiatalabb. Voltaképpen nem önálló tér hanem úgy alakult ki hogy a Hradzsin teret a két előreugró palotaépület vonalában egy kerítéssel kettéosztották — a külső rész maradt Hradzsin tér (Hradčanské náměstí) a belső lett a díszudvar. A kovácsoltvas kerítés kapuja a vár főbejárata.A vasrácsos kerítés kapujának oszlopai valójában nem oszlopok hanem egy páros szoborcsoport talapzata: a szobrok Ignaz Franz Platzer harcoló gigászokat ábrázoló műveinek másolatai. A két oszlop előtt egy-egy őrbódé áll a nyitvatartási időben díszőrséggel az őrségváltást turistalátványossággá alakították. Az őrök kék díszruháját Theodor Pištěk tervezte a parádé alatt hallható fanfárzene Michal Kocáb rockzenész kompozíciója.Az udvart U alakban kerítő épületek az Új királyi palota részei (főépület, déli szárny). Ezeket 1564–1616 között építették a főépület választja el az első udvart illetve a negyedik udvarnak is nevezett Bástyakertet a második udvartól a nyugati szárny az első udvart a Bástyakerttől. Jelenlegi barokk stílusát 1753–1755 között Niccolò Pacassitervei alapján kapta.A főépületnek az első udvarra néző homlokzatát katonai jelvények illetve címerek domborművei díszítik ezeket Ignaz Franz Platzer készítette Az első udvarból a főépület földszintjén átvezető Mátyás-kapun juthatunk át a másodikba.A palota déli szárnyának földszintjén az Új várlépcső felett Jože Plečnik tervei alapján egy sala terrena típusú kilátótermet alakítottak ki.Mivel ma is ebben az épületegyüttesben van a cseh államfő (köztársasági elnök) rezidenciája és hivatala a palota általában nem látogatható csak a nemzeti ünnepeken és korlátozottan.

A Prágai vár második udvara:

A Mátyás-kapu alagútján átkelve a második udvarba jutunk; ez kétszer akkora, mint az első, és voltaképpen az Új királyi palota belső udvara. A 16. század második felében alakították ki a hajdani külső vár helyén. Ehhez betömték a várárkot és elbontották a vastag, középkori várfalat. Az itt álló épületek többségét a 16., illetve 17, században emelték, majd Niccolò Pacassi átépítette őket — ennek eredményeként egységesen barokk jellegűek. Az udvar közepén két 17. századi, kovácsoltvas tetővel fedett neoreneszánsz díszkút áll. A nagyobbikat Francesco de Torre építette 1681-ben; rajta a szobor Hieronymus Kohl(Jeroným Kohl) munkája 1686-ból. A tető 1702-ben készült. Az udvar délkeleti sarkában áll a Szent Kereszt kápolna. Niccolò Pacassi tervei alapján Anselmo Lurago emelte 1758–1763 között, amikor Mária Terézia átépíttette a várat. Az 1850-es években átépítették és új festményekkel ékítették. Az épületet nepomuki szent János, szent Péter és szent Pál szobra díszíti; mindhárom Emanuel Max munkája 1854-ből. Oltárán két angyalszobor áll; fölöttük Franz Anton Palko (František Xaver Balko)]1762-ben festett képe függ. 1961-ben itt rendezték be a Szent Vitus-székesegyházkincstárát.

A Prágai vár harmadik udvara:

a palota hátsó traktusának északi részén átvezető folyosón juthatunk át. Az udvar fokozatosan épült ki az 1541-es nagy tűzvész után amikor gyakorlatilag minden ezt körülvevő épület leégett és összeomlott. A romok alól a régészek a 20. században sok értékes 10–11. századi leletet ástak ki: faházak és sírok maradványait agyagfalakat román és gótikus kőépületek maradványait stb. Az épületegyüttes egységes arculatát Niccolò Pacassi alakította ki amikor II. Miksa és II. Rudolf palotájának homlokzatát is barokk stílusúra építette át. Az udvart véglegesen Jože Plečnik rendezte az 1920-as évekbenAz udvar északi oldalán magasló Szent Vitus-székesegyház a vár leghíresebb épülete a prágai érsekség főtemploma. Ez Csehország legfontosabb temploma cseh királyok nyughelye egyúttal a gótikus illetve neogót stílus kiváló építészeti példája. Az előtte álló bronz Szent György-szobrot 1373-ban rendelte I. Károly király a Kolozsvári testvérektől. A szobor másolat de eredetije nem messze a Szent György téri művészeti galériában áll. Igazság szerint abból is csak a lovas figurája eredeti a súlyosan megrongált lovat 1562-ben újraöntötték. Az udvar közepén egy 18 m magas obeliszk áll ezt 1928-ban a köztársaság megalakulásának tizedik évfordulójára faragták a mrákotíni bányában fejtett gránitból.A székesegyházhoz egészen közel annak bejáratától jobbra az udvarban álló kétszintes épület eredetije a 11. században épült a prágai püspök palotájának. Azóta többször átépítették mai alakját a Pacassi-féle átépítés idején 17. században kapta. Az épület sarkán szent Vencel szobrát Jan Jiří Bendl faragta 1662-ben. Falán emléktábla örökíti meg az elnöki iroda azon alkalmazottainak nevét akik a második világháborúban életüket adták hazájukért. A világháború után a második Csehszlovákiában az elnöki hivatal munkatársainak művelődési háza és klubja volt . Ehhez az épülethez csatlakozott egykor a Szent Móric-kápolna a prágai püspök magánkápolnája. Ezt valamikor elbontották a régészek csak alapjait tárták fel.